"Féled a halált?"
„A mélység sötét bugyrát, ahol megmérettetsz és megbűnhődsz tetteidért.” - Davy Jones
Ma nagyszerű dolog történt velem! Az Énakadémián (továbbiakban ÉA) megkaptam a segítői státuszt, ami hatalmas büszkeséggel töltött el. Az elmúlt napokban nem unatkoztam, ugyanis az ÉA-n ráírtam egy nőre, aki egy szakítást követően került a közösségbe, azóta vele beszéljük ki az érzéseinket. Nagyon jó érzés őt meghallgatni, hisz olyan dolgokat fogalmazott meg, amikből én is tudtam profitálni. Örülök, hogy tudok neki segíteni a saját tapasztalataimmal, megéléseimmel, még akkor is, ha azok nem voltak épp kellemesek a számomra. Ha elzárkóztam volna ezek elől, most nem tudnék segíteni egy igazán csodálatos, csupaszív hölgynek. Érzem, hogy hasznos, értékes és fontos vagyok. Csodálatos dolog segíteni a másikon, de azt is tudom, hogy ez nem menne a múltam nélkül, amire egyre inkább büszke vagyok. A Camino óta úgy érzem, hogy megbékéltem magammal, a sorsommal és azzal, hogy minden értem történik. Minden egyes leckét, tanítást szeretettel fogadok, még akkor is, ha olykor baromira fáj. Ok és okozat.
A minap beszélgettem a munkahelyemen egy nagyon bölcs, idősebb férfivel, aki évek óta gyakorolja a meditációt, tud egyet s mást a témával kapcsolatban. Elég hosszúra sikeredett eszmecsere volt, utólag is nagyon hálás vagyok érte. Igazából nem tudom átadni a tanítását így írásban, de arról esett szó, hogy az elménk és az fizikai valóság mennyire bekorlátozza a lelkünket, aki örök, időtlen és szabad. Ezekhez a korlátokhoz különféle negatív érzés társul ezek közül pedig a félelem áll a dobogó legmagasabb fokán. Örlős Gábor említette egyszer, hogy az ember alapjában véve két dologtól fél: a magasságtól és a hangos dolgoktól, a többit mi magunk kreáljuk. Érdekes teória, azonban a bölcs kollégám szerint a haláltól való félelmet is ide sorolhatjuk. Ezen nagyon elgondolkodtam. Csernus A kiút című könyvében kitért erre is
Nem fűznék hozzá most kommentárt, mert minden egyes mondattal egyetértek és ezt is tapasztalom. #megerősítések