Év végi összegzés
2021. dec. 19. 9:15 ,
Nincsenek hozzászólások

Megpihenek. Felüdülve dőlök hátra, hogy végre ebben az évben nem kell menni dolgozni. Nyelek egy kortyot a farkasmályi pincesor 23-as számú borászatából származó vörösborból, mert a kezem hirtelen megindulna negatív irányba és a sérelmek kiszaladnának belőlem. Az új évre megfogadom, hogy más bérét nem vagyok hajlandó kitermelni, és meg fogom azt is kérdezni, hogy miért akkora baj, hogy megpihenek 20 perce, amikor előtte 2 óráig kidolgozom a belem úgy, hogy lehozom ugyanazt a darabszámot egyedül, mint máskor párban... Többet nem vagyok hajlandó pörögni ezen, mert SZABADSÁG van! Végre!
Ez az év rengeteg változást hozott számomra. Rengeteg ember tűnt el az életemből és csak azok maradtak, akikhez igazi elfogadás, szeretet és béke fűz. A viharos kapcsolatom mutatta meg igazán, hogy mit jelent a barátság. Kiállni a másik mellett, elfogadni, ahogy látja a világot. Van ilyen ember körülöttem, nem is egy, akiknek nagyon hálás vagyok és őszintén, tiszta szívvel állnék ki én is értük.


Idén igazi hullámvasúton ültem... Brutális mélységeket és magasságokat tapasztalhattam meg, amik megváltoztatták bennem az egész világot. Pl: bölcsebbé tettek. Ezt onnan érzékelem, hogy másoknak segítek a tapasztalataimmal, ami sokszor furcsa, hisz általában a beszélgető partnereim 6-15 évvel idősebbek. Általuk azonban én is sokat tanulhatok. Sokszor átkoztam az utat, amit választottam, azonban időközben rájöttem minden értem történik, azért, hogy az legyek, aki vagyok. Erre a Camino tanított meg, amire a leginkább büszke vagyok ebben az évben. Összefoglaló: itt (Ott vannak a verses pályázataim: verseim) Az a 4 napos túra megváltoztatta a hozzáállásomat a Teremtő felé. (Ki minek hívja: Isten, Sors, Angyalok, Univerzum...) A hit az, ami belém költözött, mert mélyen bennem szundikált. A másik hatalmas mérföldkövet az Énakadémia Közösség hozta el számomra. Rengeteg szembesítő kérdést, példát, tapasztalatot kaptam/ olvastam, ami alapján sikerült megértenem azt, hogy miért viselkedem úgy, ahogy. Van egy személy, aki viszont minden csetlés botlásomnál segített, ha kellett, rugdosott, szembesített, ölelt, tiszta tükröt mutatott. Hálás vagyok Istennek, az Univerzumnak, az angyaloknak, a Sorsnak, hogy őt ismerem.
Hát na, ilyen az én kis unikornis lelkem. Akik ismertek, azok biztos most nagyot néznek, hogy az a lány, akit látszólag voltam, hová lett ...Felébredtem, vagy ahogy mondani szokás: öntudatra ébredtem. A lány, aki a gondolatait mindig papírra vetette, évtizedekkel ezelőtt elaludt, mert azt hitte a hagyományos elvek, erkölcsök, a "normális" élet az útja. Ma már tudom, hogy nem.

Ettől függetlenül, maradni szeretnék, élni, nevetni, remélni, sírni, tapasztalni: egyszerűen csak embernek lenni. Ez az újévi tervem
